Magamról

Bartis Borbála vagyok, nőijóga-oktató, gazdasági és társadalomtudományi szakfordító és őstermelő. Pécsett születtem, Budapesten jártam egyetemre, aztán újra Pécsett éltem, végül 2014-ben Kisberénybe költöztem, hogy sallangmentesebben éljek, és a nagyobb tudatosságra, önismeretre törekvés, ászanázás, meditáció… még inkább kitöltse életemet.
2010 óta jógázom, szerelem volt első “látásra”, kezdetektől heti többször jártam órára, sokat tanultam oktatóimtól, különösen Pöttendi Zsuzsától, és hamar mindennapjaim részévé vált a gyakorlás. Már 2014-ben eldöntöttem, hogy jógaoktató szeretnék lenni, de az életem úgy alakult, hogy csak 2016-ban tudtam elkezdeni a képzést. Ez alatt a 2 év alatt (amit már Kisberényben töltöttem) folytattam a már évekkel korábban elkezdett intenzív önmunkát, amelyet immár a kisberényi tanítások (ld. pl.: egiut.hu) is segítettek, és így rájöttem, merre kell elindulnom, merre lehet feladatom – és így fordultam a női jóga felé…
Csuday Dóránál végeztem el a nőijóga-oktatóképzést; emellett Kriston Andreánál Kriston Intimtorna alaptanfolyamot és Völgyi Ritánál AVIVA torna alaptanfolyamot. Aztán ahogy órákat kezdtem tartani, hamar tapasztaltam, hogy milyen sokaknak problémás a gerince, így 2017-ben még elvégeztem Bene Máté Gerincakadémiáján a kifejezetten jógaoktatóknak szóló “Gerincterápia jógával” továbbképzést is.
Az ájurvéda, az indiai tradicionális gyógyászati rendszer is hatékonyan alkalmazza az ászanákat amellett, hogy kisebb-nagyobb kúrákkal segít fizikai és lelki egyensúlyban maradnunk- hogy közelebbről megismerjem a rendszert, Horváth-Kovács Diánánál elvégeztem az Ájurvédikus fej- és arcmasszázs tanfolyamot, és 2018-ban Baktai Ádámnál az Ájurvédikus alaptanfolyamot- azóta egyre több kúrát, módszert próbálok ki magamon, és nagyon jó tapasztalataim vannak.

Jelenleg női jógát és tartásjavító jógát oktatok heti rendszerességgel Kaposváron, Balatonbogláron és Marcaliban.
Azoknak, akik mélyebben érdeklődnek a jóga mint önfejlesztés iránt, Pécsett, Balatonbogláron, Keszthelyen és Kaposváron 3 órás női jóga és meditációs workshopokat, ill. női körös foglalkozásokat tartok egy-egy hétvégi délután, ill. Kisberényben hétvégi jógatáborokat.

Számomra a jóga nem csak mozgás, hanem az önismeret és a tudatosság útját jelenti. Yesudian Rádzsa jóga (Mi a jóga?) című könyve meghatározó élményem volt, mivel megválaszolta az addig számomra kínzó és nyugtalanító Nagy Kérdéseket az Életről, a miértekről. Azóta látom, hogy ez csak a kezdet volt, de mindenesetre segített kilépni a gúzsba kötő gondolatköreimből, elkezdeni más szemszögből szemlélni az életet és elindulni az utamon. Kisberénybe is azért költöztem, hogy az önfejlesztő szemléletet, életmódot, amiről a jóga is valójában szól, minél inkább az életem középpontjává tudjam tenni.

Tapasztalataim mind jobban alátámasztják, hogy manapság nagy szükség van nem csak az elcsendesedésre, magunkra figyelés képességének fejlesztésére, hanem a nőiség “újra felfedezésére” is. Sokunknak problémás a nőiség valós megélése, és ez rengeteg belső (általában tudattalan) feszültséghez, illetve párkapcsolati és lelki problémához, majd – kinél előbb, kinél utóbb – betegséghez vezet.
Szeretném 
segíteni a hozzám forduló nőket abban, hogy megismerjék magukat, megértésék működésüket, reakcióikat (hogy milyen hozott vagy szerzett mintákat követnek), megtalálják magukban a szelíd erőt, és meg tudják jeleníteni az életükben. Ez azért szükséges, mert a feminizmussal a nők kiküzdötték, hogy férfiakká válhassanak, de azt sajnos nem, hogy nők lehessenek, és így idő közben el is feledkeztek arról, mitől nők, milyen a női minőség, a női erő… A férfi módszereket vettük át, a férfias erőt működtetjük, a férfi szerepet töltjük be egyre inkább, amit nem csak mi sínylünk meg (mert különböző hormonális problémáink lesznek, aminek nagy valószínűséggel valamilyen nőgyógyászati betegség lesz a vége), hanem a társunk is, aki nem lehet mellettünk férfi, hisz mi vagyunk azok… Tehát a párkapcsolatban mindkét félben gyűlnek a feszültségek, amelyek betegségekhez vezetnek, a sok veszekedésről, aztán elidegenedésről nem is beszélve.
Ezért nagyon hasznosnak gondolom, hogy ha valaki elkezd foglalkozni magával, elkezdi megismerni magát, őszintén szembenéz magával, hogy megértse, milyen mechanizmusok működtetik őt és kapcsolatait. Ha ráébred ezekre, tudatossággal, odafigyelve meg is tudja
 változtatni őket, hogy harmonikusabbá váljon ő maga és az egész élete. Ehhez a jóga kiváló eszköz, különösen, ha nem csak az ászanákat gyakoroljuk, hanem az elmét lecsendesítő további jógatechnikákat is (légzőgyakorlatokat, koncentrációt, meditációt…).

Célom tehát megkeresni, újra felfedezni a nőiséget, feléleszteni és visszahozni a világunkba a szelíd erőt, és hogy mi, nők tisztába jöjjünk magunkkal, hogy aztán társunkat is rá tudjuk vezetni a változásokra, és közösen megtaláljuk az új egyensúlyt: hogy a férfi és a nő kiegészítse egymást, ne vetélytársat lássanak a másikban, hanem egyenrangú szövetségest, akivel támogathatják egymást abban, hogy kiteljesedjenek és valami önmagukon túlmutatót alkossanak az életükben, és a kétségből az Egységbe vezető utat kézen fogva járják!

 

✼❋✼

 

Miért Pipitér a Pipitér?

 

A kisberényi közösségben, amelynek 5 évig tagja voltam, mindenki foglalkozik valamilyen termelői tevékenységgel: ennek az a célja, hogy minél jobban kapcsolatba kerüljünk a Valósággal, az Élettel, és a tevékenységünk által tapasztalatra, majd tudásra teszünk szert, nem csak az adott állattal vagy növénnyel, hanem magunkkal kapcsolatban is! Ez is az önismeret egyik eszköze.
Én egyrészt a közös kertészetben segítettem, másrészt elkezdtem 2016 őszén tyúkokat tartani. Amikor október elején megérkeztek a jércéim, egyik etetésnél jutott eszembe, hogy milyen jó kis név lenne a tyúkudvarnak, hogy Pipi-tér… Aztán pár nap múlva jöttem rá, hogy ezt az elnevezést akár használhatnám a női jóga kapcsán is! A pipitér gyógynövény, a virág sokszor női szimbólum, és az ilyen, finom gyógyítási mód, ápolás tipikusan női tevékenység… Meg persze viccesen a nőkre is mondhatjuk, hogy pipik… : )

A tyúkokat főként tojástermelés céljából tartom, és már mielőtt elkezdtem, egyértelmű volt számomra, hogy egészséges körülmények között, hormon- és antibiotikummentes, hagyományos, magvas takarmányon szeretném nevelni őket (kukorica, borsó, búza, tritikálé, napraforgó, olykor dió). Ha betegek, ájurvédikus, illetve saját készítésű gyógyteákkal vagy beszerzett gyógynövényes készítményekkel ápolom őket.
Télen-nyáron naphosszat az udvarukon és a legelőjükön kapirgálnak, éri őket a napfény, a kakasok udvarolnak nekik, kedvükre porfürdőzhetnek, hűsölhetnek a bokrok, fák árnyékában… tehát megvan mindenük, amire szükségük van. Azért tartom fontosnak, hogy igényeiknek megfelelően tartsam őket, hogy kiegyensúlyozottak és egészségesek legyenek, és így a tojás, amit adnak, az is ezt a harmóniát tükrözze, az ember épülését és ne leépülését szolgálja. Nagy örömömre szolgál, hogy a visszajelzések alapján ez a tojás ízén is érződik, és többen, akik nem ették a tojást, amíg csak a nagyiparit kóstolták, ezt ízlelve, megszerették.
A tyúktartásról, a “tyúktársadalomról” írok a blogban is hamarosan, örülök, ha hozzászólásban megosztod velem a tapasztalataidat, mivel ugyan lelkes, de egyelőre nem túl tapasztalt baromfitartó vagyok. : )

✼❋✼

TEGYÉL MAGADÉRT, ÉLD MEG NŐISÉGEDET TUDATOSAN!

Ezt a szlogent választottam, mivel igaz, hogy a jóga egy kiváló eszköz ahhoz, hogy bárki “rendbe tegye” magát testileg-lelkileg, de attól, hogy tudsz róla, nem történik változás: a fejlődéshez tényleges, tudatos és rendszeres munka szükséges, mert a saját magad életéért, jobbulásáért csak Te magad tehetsz, senki más. Ez sokakat megrémít, de ha jobban belegondolsz, nincs ennél felszabadítóbb: a Te kezedben van a kulcs, nem máséban, és ha teszel, biztos, hogy jobb lesz az egészséged, az életed minősége, ezért tegyél magadért, a fejlődésedért, jobbulásodért nap mint nap valamit! Többek közt ezt is nagyon jól megfogalmazza Wass Albert a Hagyaték című művében: “Nem válthatjuk meg a világot, mert minden ember önmagában hordozza a megváltását, és senki más nem végezheti el helyette.”